Hatékony tanulás-memória

2015.05.11. 09:40 | Szerző: Weitz Teréz

Esőember

Egyszer volt, hol nem volt egy kisfiú. Kím Peeknek hívták. Nem olyan gyerek volt, mint a többi. Nagy volt a feje, nem volt kéregteste, sérült volt a kisagya és iszonyatosan fel tudta húzni magát. Elmegyógyintézetbe akarták zárni. De apukája felfigyelt az elképesztő memóriaképességére. Két oldalt tudott egyszerre olvasni és mindent fel tudott idézni, amit egyszer elolvasott. Róla készült az Esőember Oscar-díjas film. Azért fontosak nekünk ezek a történetek, mert az ilyen extrém eseteket vizsgálják a kutatók ahhoz, hogy megtudják hogyan működik az agyunk tanuláskor. Kímet vizsgálták a tudósok azért, hogy fény derüljön a memória működésére.

Felejtés kontra memória



Hermann Ebbinghaus, John Lennon kinézetű bozontos szakállú tudósember már 1850-ben rámutatott az oktatás legszomorúbb tényére. Az emberek 30 napon belül a tanultak 90%-át elfelejtik. Ráadásul ez a felejtés azonnal a tanóra után elkezdődik. 30 évig csinálta a kísérletet és jegyezte fel tapasztalatait a memória működéséről. Rájött arra, hogy ismétléssel meg tudja őrizni az emléket. Azt is megtapasztalta, hogy minél többször ismétel, annál biztosabban marad meg a bevitt adat. Na jó, ezt mindenki tudta eddig is. De azt nem, hogy nem mindegy mikor ismételünk. Az pedig tuti biztos, hogy a tömegével egyszerre bevitt információ teljesen életképtelen. Az ütemezett tanulás az egyetlen módja annak, hogy munkánk ne vesszen kárba. Változott azóta valami is az oktatásban?  

Hová tűnnek a megtanultak?

HM súlyos balesetet szenvedett. Ettől kezdve epilepsziás rohamai lettek. Majd megműtötték. Az epilepsziás rohamok megszűntek ugyan, de elvesztette emlékező képességét. Még saját magát sem ismerte fel a tükörben. Erről is forgattak filmet a 40 első randi címmel. Jót nevettünk rajta, de azért ez kegyetlen élet. Brenda Miller HM-et 40 éven keresztül vizsgálta. Rájött, hogy az emlékek megtapadnak az agykéregben, de onnan el is illannak, ha a gyökérszerű nyúlványok nem vezetik le az agy mélyebb rétegeibe. A végcél, a tudás a hippocampus. Ő az a dolgozó, aki a rövid távú memóriát hosszú távú memóriává alakítja.

Felvétel-lejátszás


A legtöbben azt hiszik, a tanulás úgy működik, hogy benyomom a felvétel gombot és amikor kell, megnyomom a lejátszást. Hát nem így van!!!

Az agy úgy működik, mint egy turmixgép. Mindent darabjaira forgácsol és más-más helyen tárol. Ha nézel egy képet, külön helyre kerülnek az átlós, függőleges vízszintes vonalak, színek. Ha még mozog is, akkor a mozgás is másutt kap helyet. Szöveg esetén másutt tárolja a magánhangzót, mássalhangzót, értelmet. Vagyis az információt az agy kódokká alakítja így felkészítve a további feldolgozásra. Többféle kódolás van. Az automatikus felidézése könnyű. Nem kell erőlködnöd, hogy elmondd mit vacsiztál tegnap. De azt felidézni, hogy mit tanultál tegnap közgázból, na ahhoz már erőltetned kell az agyadat. 

Kódfejtés

Tehát kódként bevitted az infót. Minél alaposabban kódoltad a tanulás pillanatában, annál könnyebben fogod tudni előhívni. Kísérletet végeztek persze ezzel kapcsolatban is. 30 szót kellett tanulmányozni 2 csoportnak. Az 1. csoportnak azt kellett megfigyelni, hogy hány betűben találnak átlós vonalat. A 2. csoportnak a szavak jelentésére kellett figyelni és értékelni, hogy mennyire szimpi a szó. Persze hogy a 2. csoport nyert. Mert az alma szó vizsgálatánál nem csak a szó mögötti értelem jött, hanem az érzelem. Erzsi néni almás pitéje képében. Vagyis a szétturmixolt infódarabkákat sokkal több helyről szedték össze az agyban. Miért jó ezt tudnunk? Üzletemberek és pedagógusok is, ha nem szárazon tálalják az anyagot, hanem emlékképek előhívásával, tuti a siker.

Memóriautak


Borzasztóan fontos még. Az emléknyom az agy ugyanazon részében tárolódik, amelyek észlelték és feldolgozták a kezdeti benyomást. Egy egyetemet teljesen felújítottak. Csúcsszuper-hiper építménnyé varázsolták. Azonban az igazgató nem engedett aszfaltutakat építeni. Persze mindenki döbbenetére. Mindent füvesítettek. Egy év múlva jött a diri és azt mondta. Most már lehet kövezni. Ott, ahol ki van járva a fű.

Az agyunk is ezt csinálja. Mindig ugyanazokon az utakon jut el a kincshez az agyban. Mélytengeri búvárokon kísérleteztek. Szavakat kellett megtanulniuk. 1. csoport a szárazföldön, 2. csoport a vízen fekve tanult. Majd kikérdezték őket egy teremben. Utána ott, ahol tanulták. A szárazföldön és a vízen fekve 30 ponttal jobb lett a felidézés, mint a teremben.

Hogyan használjuk ki ezt a tényt? Lehetőleg más-más tantárgyat más-más helyen tanuld. Na jó, tudom, most azt mondod, hogy nem a fürdőkádban fekve fogják kikérdezni. Nem! De felidézheted a helyszínt, ahol tanultad. Sokkal jobb eredménye lesz. És még egy döbbenet. Ha szomorú voltál tanuláskor és a felidézésnél is elszomorodsz, akkor is többre fogsz emlékezni. Ezt hivatalosan kontextusfüggő tanulásnak hívják.

A magolás miért időpocsékolás?

Ha valamit meg kell tanulnod, akkor tudnia kell az agynak a jelentését. Hiszen csak függő és átlós vonalakat fog tárolni értelem nélkül. Ez alapján nem tudsz emlékezni a szóra. Hiába rebegsz imát, hogy majd csak eszedbe jut, mert te tanultál. A legeslegjobb, ha példákat veszel a való életből. Ha a tanár ezt nem teszi, tedd meg te. Kísérlet volt naná, hogy ezzel is. 32 bekezdést kellett megtanulni a diákoknak. Vagy nem volt benne példa, vagy egy, vagy kettő, vagy három példával támasztották alá a tényeket. Arra a bekezdésre emlékeztek, amiben a legtöbb példa volt. Sőt. Ha személyes példát is felidéztek hozzá, akkor örökre megmaradt.

Összefoglalás: hatékony tanulás - memória

        http://karrierkod.hu/blog/a-hatekony-tanulas-avagy-az-ismetles-hatalma 



 

Hozzászólások - Szólj hozzá Te is!